Kicsivel több, mint egy éve élek az ír fővárosban. Kiköltözésemnek legfőbb oka nem az anyagi jobb lét volt. Terápiás céllal érkeztem.
Az írás mindig is jelen volt az életemben. Újságírónak készültem, végül „csak” kommunikáció szakot végeztem. Kis kamaszkorom óta írtam naplót, verseket, novellákat, szerelmes leveleket, képzelt leveleket. Ha fájt valami, vagy bántott, kiírtam magamból. Hosszú, majdnem 9 éves kapcsolatom végével először magamnak írtam. Amit éreztem, amin gondolkodtam. Megnyugtatott, összerakott. Azóta sok víz lefolyt a Dunán (és a Liffey-n is), privát írásokból blog lett, blogból facebook oldal, a fejemben pedig rengeteg egyéb, írással kapcsolatos ötlet. És egy teljesen új élet. Most már itt, Dublinban.
Fogadjátok nagy szeretettel a történeteimet: "Hogyan kezd új életet egy harminc feletti, teljesen összetört, frissen elvált lány, szinte nulla angoltudással?"
